JOGTÁR
a Közérdekű adatok nyilvánosságáról
Alkotmány
61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad
véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy
a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
"34./1994 sz. Alkotmánybírósági
határozat":
A közérdekű információhoz
való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi
tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság
előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés
garanciája.
A nyilvánosság próbája
nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése
kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének
átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”
Az információs jogok
érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok
nyilvánossága - mint a hatalom egyik „ellensúlya” - olyan alkotmányos alapjog,
melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.
"Eu direktíva 90/313/EEC" : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének
szabadságáról.:
Az Eu
direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi
Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a
hatékony, „szolgáltató” közigazgatás.
A hivatal közérdekű
információknak nem birtokosa, csupán kezelője.
2001. évi
LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a
nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az
igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban,
1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.
A „környezeti információ”
jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában
megjelenő információt, amelynek tárgya:
a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az
atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes
élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag
módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az
állapota.
„Személyes adatok
védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”
„Környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása” :
Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak,
így különösen a környezet állapotának,
a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének,
a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a
környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”
„Az
állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott
egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a
feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati
költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon
kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci
szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy
kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és
biztosítani a közvélemény
pontos és gyors tájékoztatását.
A szervek rendszeresen közzé
–vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb
–így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre,
szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a
birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint
gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.
A közérdekű adat közléséért
az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB a
közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.
Elektronikus
információszabadságról szóló törvény
BTK 177.§
(b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása
Uniós
alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek
üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének versenysemlegességét
Uniós veresenyjog